Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


2008.05.01

Kovács Magyar András több előadáson beszélt róla és könyvében is írja, hogy a kínai agyagkatonákat valójában Attila hun fejedelem változtatta agyaggá, mert a kínai császár megszegte a szavát és nem engedte átvonulni Attila csapatát Kína földjén. Attila ugyanis eredetileg amerikai származású és testvére, Tan (aki a maják törzsfőnöke volt, mellesleg Kovács Magyar András egy korábbi reinkarnációja) biztatására jött Európába, hogy testvére, Jézus útját bejárva rendet tegyen itt.

 

A kínai agyagkatonák fizikai vizsgálatai alapján:

 
A feltárt agyagszobrok törzse belül üreges szerkezetű, végtagjaik  többnyire tömörek.

Formasablonok alapján készültek, utána kiégették őket.

Égetett agyagszobrok.

Koruk: i.e. 210. Ekkor fejezték be az építkezést és zárták le a kínai császár sírját.Kép

Kína első és legnagyobb császára Csin Si Huang-ti  építettette, célja az volt, hogy hatalmas síremléket hozzon létre és biztosítsa túlvilági életében is a császári pompát. A hatalmas létszámú agyaghadsereggel akarta megvédeni síremlékét az öröklét számára.

 
 Az égetés nem sikerült egyenletesen, a vastagabb részek sok helyen nyersek maradtak. A nyers részekben, az égetéskor keletkező zárványokban talált pollenek vizsgálata alapján a formázó és égetőműhelyek nem egy területen voltak.

A nagyobb méretű, nehezebben szállítható lovak többségében közelebb készültek a megtalálási helyhez, mint a kisebb súlyú emberszobrok.

(Attila a lovakat is agyaggá változtatta volna? ... ez nem egy túl lóbaráti cselekedet lett volna tőle)

Találtak agyagból és bronzból készített lószobrokat is. Sok lószerszámot fából mintáztak meg, ezek maradványait találták csak meg, nagy részük elporladt.

(Attila a nagy agyaggá változtatás közben gondolt arra is, hogy a fegyverek és lószerszámok ne agyaggá változzanak, de ne is maradjanak meg eredeti anyagukban, hanem úgy látszódjanak, mintha valaki fából  akarta volna megmintázni. - ennek semmi értelme)

 
Minden szobor törzsét két részből állították össze a korabeli mesterek. Az emberszobrokat egy első és egy hátsó félből, a lovakat egy jobb és bal oldali részből illesztették össze.

A szobrok legtöbbjét szabályos téglalap alakú talapzatukkal együtt égették ki.

 
A készítőmesterek sablonok alapján dolgoztak. Három különböző láb-sablont és 8 különböző fejsablont, valamint kéz és törzssablonokat használtak.

Minden katonát ezek kombinációjából alkották.

A kész szobrokon kimutathatók a sablonoknak megfelelő helyeken történt összeillesztések, és a több egyedileg formázott rész mesteri összedolgozása.

A kevés számú alapminta variációi és az egyéni arcok, a haj és öltözékek adják a nagyfokú változatosságot.

Ezek kidolgozása és részletgazdagsága művészi hitelességű, a császár valódi hatalmát és pompáját  bizonyítják.

Megtaláltak több korabeli sablonformát is.

Mindegyik szobor eredetileg festett volt, a speciális, erre a célra készített festékek maradványai ma is kimutathatók.

 
Az emberszobrok 150-200 kg, a lovak 400 kg tömegűek. Az álló katonák kb. 2m, a térdeplők 1,2 m magasak.

 Kép
Már megtalálásuk előtt tudtak készítésükről és a császár sírjáról, melyben elhelyezték őket.

Fennmaradtak  a császár kincstárának feljegyzéseiben olyan listák, melyek az építkezésről, nyersanyagokról, munkálatokról szólnak.

Mind az írott korabeli dokumentumok, mind a modern kormeghatározás alapján i. e. 210-ben zárták le a sírt. Nem csak katonákat, hanem téglafalakat, a császári palota mását, a szolgálólányokat, a teljes udvart is megmintázták.

A katonák nem hadrendben, ütközethez felkészülve állnak, hanem inkább korabeli díszszemlére.

Korabeli feljegyzések alapján kb. 38 évig építették, és kb. 700 000 ember dolgozott rajtuk.

 
Az Első császárt egy 115 méter magas, fűvel és fákkal borított domb gyomrába temették el. A koporsót rejtő föld alatti sírkamrát egy valódi palota-együttes mintájára alakították ki.  Egyesek feltételezik, hogy  valódi palotaként is funkcionált , mint nyári rezidencia, mert így a császár egyszerre kormányozhatott és ugyanakkor figyelemmel is kísérhette a monumentális síremlék építését.  A mennyezetre fölfestették a csillagképeket, Kína vizeit - a Jangcét, a Sárga-folyót és az óceánt - higanyból alkották meg.

Az agyaghadsereg azonban a fiatal kínai államot is védte a császár halála után. Ezért tekintenek a harcosok Kelet felé. Erre vannak az előző dinasztia temetkezési helyei, ott segítették másvilágra az egykori riválist katonái. (már korábban is, de  később is divat volt a kínai uralkodóknál, hogy védelmező katonaszobrokat tettek a sírjukba)

 
A kínai archeológusok ötéves kutatással kiderítették, hogy a mauzóleum eddig fel nem tárt mélye egy titkos épületet rejt, amelyet valószínűleg az első kínai császár távozó lelkének építettek. Távérzékelőkkel mérték fel a mauzóleum mélyét, így fedezték fel az épületet, amely a fősír felett helyezkedik el. Négy lépcsőzetes fala van, amelyek mindegyike kilenc lépcsőből áll.

 
Nem messze a szobrok és a sír helyétől korabeli tömegsírokat fedeztek fel, melybe valószínűleg az építőket ölték bele, hogy a pontos helyet, és bejáratot senki se árulhassa el.

 Kép
A polleneken kívül emberi szövetmaradványokat is véltek felfedezni egyes kutatók. Ezt azonban nem tudták egyértelműen bizonyítani, mert erősen elszenesedtek az égetés során. Valószínűsítik, hogy ha valóban emberi maradványok, akkor a készítők hajszála, körömmaradványai.

 
Ezek alapján kizárt, hogy a 600 évvel később élt Attila fejedelem változtatta volna őket agyaggá!

 
Értelmes ember ilyet nem hisz el.

A fenntiek egyértelműen igazolják, hogy a kínai agyagkatonák esetét nem lehet a történelemhamísítás rovására írni. Aki a legcsekélyebb értelemmel rendelkezik a tényeket el kell, hogy fogadja. Vagyis vagy Kovács Magyar András állít tudatosan ostobaságot, vagy ha tényleg azt hiszi, hogy a szentektől hallotta ezt az információt, akkor kétséges, hogy valóban rendelkezik-e bármi nemű olyan szellemi kapcsolattal melyben intelligens szellemi erőkkel kommunikál.

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.